 |
Pista történetét 1995 tavaszán kezdtem el írni egy főiskolai unalmas szemináriumi órán.
Célom, csoporttársaim megnevettetése volt a szünetben, hogy kárpótoljam őket a tanár által okozott szellemi kínokért. A hatás megfelelőre sikerült és a folyamatos buzdításoknak eleget téve, újabb és újabb fejezetekkel örvendeztettem meg a környezetemet. | |
| Aztán vége lett az iskolának, majd egy újabbnak is, váltogatták egymást a munkahelyek, de egy valami állandó maradt: esténként, amikor leültem a gépem elé, minduntalan tovább szövögettem Pista történetét, s reménykedtem benne, hogy egyszer egészben is olvasható lesz, és sokan lesznek rá kíváncsiak. |
|  |
